Pizza. Pizza. Pizza. Kevés olyan dolog van a gasztronómiában, ami olyan elképesztő népszerűségnek örvendene, mint a pizza. De vannak szerencsésebb történelmű országok, akik közelebb férkőzhettek a megfelelő recepthez, mint mi. Én egy olyan országban élek, ahol választás kérdése, hogy vékony vagy vastag tésztával kérem-e. Hogy micsoda? Igen, mert van aki vastag tésztával szereti. Mit? Mi ez? Nyilván egységnyi pénzért együnk többet ugye. Nem akarom elfogadni, hogy ilyen kérdés létezik. Ahogy azt is nehezen emésztem meg, hogy létezik songoku vagy éppen hawaii pizza. A magyaros is erősen kompromisszumos persze, de talán még átcsusszan az egyébként nem is olyan magas ingerküszöbömön.
Volt szerencsém 2016-ban Nápolyba utazni. Nápolyról több dolgot lehet felsorolni csípőből. A világ egyik legrégebbi, ma is lakott városa. A közbiztonság alapvetően jó, de az értékekre Nápoly környékén fokozottan figyelni kell. Kicsit talán piszkosabbak az utcák, mint más európai nagyvárosban. Itt készült pizza a történelem során először. Na ez Nápoly. Minden négyzetcentijét imádtam. Annyira pezseg, annyira én vagyok. Na de elsősorban enni mentem persze, így felkutattam az egyik legrégebbi és leghíresebb pizzériát, a Pizzeria Antica Da Michele-t, ami azóta lett különösen népszerű, hogy Julia Roberts itt evett pizzát az Ízek, imák, szerelmek című filmben. Mondjuk engem ez érdekelt legkevésbé. Sokkal inkább foglalkoztatott, hogy mit tud egy olyan hely, ahol életek, családok munkáját tudom megízlelni a 450 fokon, 90 másodperc alatt elkészített tésztában. Lenyűgözött a pizza egyszerűsége, amely nem akart más lenni, mint ami. Csak pizza, a maga tökéletességével. Engem lenyűgözött azzal a nyomorult másfél levél bazsalikommal a tetején. Imádtam és azóta is visszavágyok.
Sokat mesélek mindenkinek erről az élményemről, amit jellemzően tátott szájjal figyel mindenki. Azt hittem, hogy tényleg mindenki, de nem. Szerencsére az élet olyan kegyes volt hozzám, hogy az Ide süss! forgatásai során megismerkedhettem Szabadfi Szabival, aki az ország szerintem (és mások szerint is) legjobb pékje. Ő lesz annak a műsornak az egyik zsűrije, ahol én pedig a műsort vezetem majd. Szóval neki is meséltem a nápolyi pizzához fűződött viszonyomról, mire egy óvatos mosollyal csak annyit kérdezett. Ettél már nálam? Kóstoltad már azt a pizzát amit én sütök? Szabiról tudtam korábban is, hogy a szíve csücske a sütés, amit egyértelműen bizonyít minden amit a Panificio Il Basilico-ban csinál. A pizzát azonban még tényleg nem kóstoltam nála. És azt hiszem ebben hibáztam. Főleg úgy, hogy 2017 őszén Milánóban a pizzások Európa-bajnokságán, a Campionato Europeo della Pizza-n 17. lett, tavasszal pedig Parmában a világ legnagyobb pizzavilágbajnokságán, a Campionato Mondiale Della Pizza-n a 48. helyezést érte el. Kedves olvasó, ezek óriási eredmények. De nyilván kit érdekelnek a számok, a helyezések. Be kell sétálni hozzá és kóstolni. Dehogy kóstolni, enni, zabálni.
Végre elérkezett a nap, amikor minden a pizzákról, Szabi pizzáiról szólt és én ott lehettem. Meghívott, elmentem. És milyen jól tettem.
Nem viccelt. Megrendezte Szentendrén a Panificio il Basilico trattoriában a Pizza-napot, ahol mindent meg lehetett kóstolni amire ő annyira büszke, amivel versenyekre megy és amiről tudja, hogy imádni fogja az ő közönsége. A pizzaversenyeken próbára tett pizzák is étlapra kerültek ezen a napon olyan izgalmas feltétekkel, mint a lilabatáta, kaviár, gesztenye, libamell vagy éppen a mangalica. Ha ez nem lenne elég, desszertként is egy különleges pizza érkezett, a la Dolcezza del Bosco: Piemonte-mogyorós tészta, Nutella, tejszínhab, fekete szeder, pisztácia vagy éppen a menta. Nem hittem el amit láttam, nem hittem el az ízeket amiket kóstoltam. Nem úgy érkeztem, hogy na most jól összehasonlítok mindent a nápolyi pizzával, mert igazságtalan lett volna, de megtehettem volna így utólag visszagondolva. Elképesztő munka van azokban a roppanós, mégis légies tésztákban és a gondosan megkreált feltétekben. Én azonnal rárepültem (sas, érted) a legutóbbi, milánói versenyén bemutatott csodára. Ez az a pizza, amivel Szabi a Milanoban megrendezett pizza európa bajnoksàgra nevezett. Ez a la Pizza del Campionato Europeo, amin ricottàs rozmaringos sütőtökkrém, fior di latte, piemonti mogyoró, friss vörösáfonya, szelídgesztenye, vaddisznó speck sonka van. Imàdom! Nem csak ahogy kinéz, hanem azt is amilyen izgalmas ez úgy ahogy van. És nem csak a pizza. A hely hangulata, a személyzet kedvessége és persze Szentendre is.
Az étlapon sajnos nem érhető el folyamatosan ez a sok különleges harapnivaló, mivel ezt érthető okokból Szabi maga szeretné összepakolni. De ha nincs bent, akkor is érdemes benézni és pizzázni egyet. Én megtettem a pizza-nap után 48 órával is., Szabi nélkül. Nem csalódtam. Viszont ma többet kell futnom megint. De kit érdekel? Megérte!
Update: 2018. január 26-án ismét lesz pizza-nap Szentendrén, csak kis csavarral: a meg nem értett, az olaszok által nem ismert, illetve el nem ismert pizzák napja lesz ez! Panificio il Basilico Szentendre – 2000 Szentendre, János u. 2.
Ki az a Szabi?
Szabi, a pék – ahogyan a legtöbben ismerik – azt vallja, hogy a jó pék valójában művész, aki a kenyérsütéssel a szeretetet teszi láthatóvá. Szabi épp 26 éve próbálja megtalálni a legjobb kovászolt fehérkenyér receptjét. Alap életműködéséhez három dolog szükséges: liszt, kovász és kávé. Mindig lisztes a köténye. Aludni nem nagyon szokott. A folyamatosan pörgő, kreatív ötletember egy tündéri kisvárosból, Kőszegről származik, de igencsak világlátott: összesen 10 évet töltött külföldön (Ausztriában, Máltán, Olaszországban és Svédországban), majd hazajött, és sokunk örömére három éve megnyitotta a Panificio il Basilico-t, azaz a Bazsalikom Pékséget, amely egyben bisztró is, egy mindig nyüzsgő, hangos tér, ahol az olasz és magyar gasztronómia a tetőfokára van járatva. S hogy mire a legbüszkébb? Három gyermekére, Winnie-re, az okos labradorjára és a pizzára, amit süt!
Mi is az a Panificio il Basilico – Bazsalikom Pékség?
A Panificio il Basilco, azaz a Bazsalikom Pékség története 2012-ben kezdődött, piccolo paninókkal, majd 2014 nyarán nyitott meg az első kis üzlet, a budapesti Városmajor utcában. Azóta már a Király utcában, a hold utcai Belvárosi Piacon, Szentendrén és különleges burgerekkel Szentendre belvárosában (Holy Cow) is megtalálható a Bazsalikom család 1-1 „jóképű tagja”. A Bazsalikom-gasztrocsalád legnagyobb tagja, a Király utcai egység egy különleges fúzió, egyben pékség, friss kenyerekkel és pékáruval; igazi olasz bisztró, fafüstöléses kemencében készült pizzával és a legfinomabb olasz paradicsomból készült pastákkal. Ezen fúzió egy-egy eleme, vagy elemek kombinálása jelenik meg a többi bazsalikomos helyen is. A felhasznált alapanyagokat illetően válogatósak a „Bazsalikom” mesterei, a legjobb hazai és olasz, leginkább kézműves családi kisvállalkozásoktól szerzik be az alapanyagokat. Buon Appetito!
